2011. május 5., csütörtök
2010. július 26., hétfő
2010. február 9., kedd
2009. május 8., péntek
Hétköznapi élet Széchenyi korában
A hétköznapi élet Széchenyi korában
Amikor még vízben úszva is pipáztak a magyarok
Fábri Anna
Corvina Kiadó
Miben különbözött az élet Széchenyi korában a maitól? És mi jellemezte?
-a gyermekek minden alkalommal kézcsókkal üdvözölték szüleiket
-a család biztonságot nyújtott. Magányosan csak a nagyon szegények és elesettek éltek.
-az apai hatalom már nem volt korlátlan, sokszor a női akarat kormányzott a családokban
-a házasságkötés még inkább családi, mint személyes ügy volt
-a sajtóban kibontakozik a válás lehetősége
-egyre inkább kívánatosabbá válik a házastársak egyenrangúsága
-a szülő nőhöz átmenetileg odaköltözik az édesanyja
-a fogva tartott nők kétharmadát gyermekgyilkosságért ítélték el
-altatóul a kisgyermekek szopacs-ot kaptak (mint én a főszerkesztőmtől-Timur Link) és mákgubó főzetet
-kevés volt az önálló női foglalkozás
-szociális érzékenységben a női jótékonykodó egyesületek élenjártak
-a nők elkötelezettek voltak a hazaszeretet iránt
-sokszor jobban lefoglalta a nőket a családi birtok irányítása, mint a gyermeknevelés
-az előkelőbb családokban nevelőket alkalmaztak
-a gyermekek kilenc órát dolgozhattak 16 éves korukig
-létrejönnek az első óvodák, noha Teleki Blanka törekvéseit nem kíséri egyértelmű rokonszenv
-a jó családból származó lány zongoraleckéket vesz
-az igazi szerelem kevés volt
-a házastársi kötelesség teljesítésében kívánatos volt, hogy a férj kecseivel éldessen
- Balatonfüreden igazi leányvásár volt
azaz
A gőzhaladású korszellem korában a hangászkárok a Kossuth-téren jelzik az erkölcsök csinosodását, ahol a parasztok hátára is veres dolmányt szabnak az ütlegvirtuóz gyaloghajdúk zajlik az arszlánok és delnők közt a társasági élet. Fényes nevű idegenek, félvérmágnások brillíroznak nyugdíjas katonatisztekkel és nemtelen honoráciorokkal. Hamuzsírfőzdéje révén a szolnoki polgár adóaránylag kap tűzifát. A Felber-féle csákógyár az egész osztrák birodalmi vasas vitézeket ellátja födelékkel. Komoly sikereket ért el mostanság a selyemtenyésztő részvénytársaság, amely egy szedertelepre épült, melyben a szép a hasznossal czélszerűsítve párosítva van. A két millió hernyó termeli a legfinomabb sálselymet. A piacok és vásárok biztonságáért a fő piaczbíró felel. A város hajdúi, a muskatérosok sem tétlenek. Szolnokon a gyár-és gyarmatáru czikkek honszerte a legolcsóbban kaphatni. A kisalföldi kocsisok sok gondot okoznak a tanácsnak, e kicsapongó ifjakat ugyanis nehéz dolog kellő fegyelemben és rendben tartani. A tanács munkáját segíti az árvagondnok és a két lámpagyujtogató. A női kedély finomítására semmi gond nincsen, az anyai hivatásróli oktatmány, mint szempirító dolog, száműzve, de a divat bolondságai annál buzgóbban terjesztve. Páratlan csínű színháza eléggé látogattatik, mert az unalmas téli estékben a vagyonosabb családoknak egyéb tennivalójuk nincsen.
Pazar képanyag. Litográfák, metszetek, rézkarcok, színes nyomatok. A kötet a család bemutatásával kezdődik (család, házasság, anyaság, a gyermekkor, szerelem, fizetett szerelem alcímekkel) A ruha és test fejezet tartalmazza a következő alcímeket: Az öltözködés, férfi-női, a szépség kellékei, a tisztaság fél siker, egészség, betegség, divatos gyógymódok. A lakás és kényelem fejezet szól a lakásokról, bútorokról, parkokról. Az étel és asztal gyűjtőcím pedig a kenyér, a táplálkozás rendje, a magyar konyha, beszerzés és raktározás, italok és dohányzás kérdéseivel foglalkozik. Időtöltés és szórakozás, Vallás és hitélet, a munka világa, ország és utazás, kormányzat és közigazgatás, társadalmi rend és intézmények, főváros születik – kérdései folytatják a reprezentatív munkát.
A kiadó
A Hétköznapi élet című sorozat új kötetében annak az időszaknak – az 1825 és 1848 közötti éveknek – a hétköznapjaiba kapunk bepillantást, amelyet reformkorként szokás emlegetni. A korszak legkiterjedtebb hatású közszereplője gróf Széchenyi István volt, aki változásokat kezdeményezett a mindennapi élet csaknem minden területén, és a nyugat-európai viselkedési minták, szokások elterjesztésében, a magyar nyelv hatókörének kiterjesztésében vagy a közlekedés korszerűsítésében senki máshoz nem mérhető eredményeket ért el.
A szerző, Fábri Anna történész szót ejt a korabeli Magyarország családjairól, öltözködéséről, lakásairól, ételeiről-italairól, szórakozásairól, vallásáról, munkakörülményeiről, kormányzásáról, társadalmi rendjéről vagy a főváros életéről. Az olvasmányosan megírt szöveget korabeli idézetek és mintegy 250 illusztráció gazdagítja, a pontosabb eligazodást pedig időrendi áttekintés és irodalomjegyzék segíti.
Utószó:
Wesselényi tollából
Párizs este igazán tündérvároshoz hasonló, s első látásra meglepő és elvakító. A remek világítás, az ízléses fényes boltok, a széles, szabad utcák két oldalán meseszerű, ragyogó látványt nyújtanak. L'Hotel des Princes-be szállottunk meg. Széchenyi nagyon szép lakosztályban, én egy kis szobácskában. ‒ Mindjárt útiruháinkban a Palais Royalba menénk. Itt az első pillantás a velencei Márkus-térre emlékeztet, de több fénnyel, ízléssel és élettel. A legnemesebb szellemi termékektől s a legszükségesebb használati cikkektől, a leghiúbb élvek s a legkeresettebb divatárukig minden található itt. Tudományos egyletek, olvasótermek, kávéházak, melyekben kizárólag politizálnak, játékbarlangok, kéteshírű korcsmák, a legelőkelőbb emberek s a legaljasabb csőcselék rikító ellentétben vannak itt együtt
„Ma D’Auvergne-el (Széchenyi Haushofmeister-jével)dissertálék nagyon hosszan politikáról. Egy szakács szájából következő-ket kelle hallanom: csak is a gazdaság felvirágoztatásábans a földmíves osztály előnybe részesítésében van az államigaz ereje. Ott, hol az ipar a manufactura s a kereskedelem azagricultura rovására emelkednek s ez a társadalmi osztály (aföldmíves) amaz (a kereskedő) alatt áll, tönkre megy a nemzetigaz cselekvő ereje. Az oly ország, mely existenciájának táplálékátnem belsejéből, hanem idegenből veszi, nem independenstöbbé, más natioktól függ s így létele bizonytalan, Róma is csakaddig volt igazán nagy, a míg konzuljait is az eke mellől hívta védelmére.Bécs 300.000 kardforgató polgárt tud előállítani s 3000munka által erőssé vált izmus falusi ember az egész halom susztertés szabót szét tudná kergetni. Róma óriási nagy volt és sajátsúlya alatt omlott össze, mert voltak jó törvényei naggyá lenni, denem nagynak maradni. Anglia is, kultúrában és nagyságban tánmár igen magasra hágott, de törvényhozói elég bölcsek valánakneki oly törvényeket adni, melyek nemcsak erőteljesen növekvőifjúságához, de hatalmas férfikorához is mérten elegendők valának.Az ˝o szemében – úgymond – legméltóbb existencia az önérzetáltal megédesített bírása és jó felhasználása, egy saját munkával,becsületesen megszerzett vagyonnak, azért is nem cserélnéfel sorsát egyikkel sem azon nagyméltóságú fecsérlőkével, kiknagyobb részt, egy érdem nélkül kapott vagyont gondtalanulelprédálnak. Ez az ember szakács és K. herceg szolgálatában volt.Ott, hol a rangsorozat nem pénz s nem egy nehány rongyos kutyabőrszerint megy, a moralis világban, d’Auvergne bizonyárainkább a herceg és K. még kuptájának is igen rossz lenne.”
Meghökkentően erényes lélek és útirajz , ami a zsibói bölény (Wesselényi Miklós” tollából fakad, dejszen panaszkodik is a testi erejéről közismert szerző, hogy el vagyon hízva nagyon. A vékony füzet minden oldalán átragyog az édesanyjához való feltétlen ragaszkodás. Keretét a kötetnek Széchenyivel való, sokszor ellentmondásos viszonya fogja egybe. A feltétlen odaadás váltakozik fenntartásokkal. Széchenyit nagyformátumú férfinak mondja, de nem hallgatja el, hogy a bortól estvére néha összeakad a lába a mi Stefinknek. Az útirajz írója sokszor szorong. Fél az erdélyi közvélekedéstől, amely úgy fogja fel barátságukat, mint egy gazdag nagyúr kegyét egy szegény ördöggel szemben.A sokszor megváltoztatott útiterv szerint nemcsak Párizst és Londont látogatták volna meg, hanem az USA-t is. Ez azonban elmaradt.Wesselényit nemcsak a lovak és lovardák, egy-egy kanca marja érdekli, de élénken részt vesz a kártyában és vadászatokon is, s hajlamait a szépnem iránt sem titkolja. Számomra a legérdekesebb, amit az európaiságról vall Goethe és Schiller kapcsán.
Amikor még vízben úszva is pipáztak a magyarok
Fábri Anna
Corvina Kiadó
Miben különbözött az élet Széchenyi korában a maitól? És mi jellemezte?
-a gyermekek minden alkalommal kézcsókkal üdvözölték szüleiket
-a család biztonságot nyújtott. Magányosan csak a nagyon szegények és elesettek éltek.
-az apai hatalom már nem volt korlátlan, sokszor a női akarat kormányzott a családokban
-a házasságkötés még inkább családi, mint személyes ügy volt
-a sajtóban kibontakozik a válás lehetősége
-egyre inkább kívánatosabbá válik a házastársak egyenrangúsága
-a szülő nőhöz átmenetileg odaköltözik az édesanyja
-a fogva tartott nők kétharmadát gyermekgyilkosságért ítélték el
-altatóul a kisgyermekek szopacs-ot kaptak (mint én a főszerkesztőmtől-Timur Link) és mákgubó főzetet
-kevés volt az önálló női foglalkozás
-szociális érzékenységben a női jótékonykodó egyesületek élenjártak
-a nők elkötelezettek voltak a hazaszeretet iránt
-sokszor jobban lefoglalta a nőket a családi birtok irányítása, mint a gyermeknevelés
-az előkelőbb családokban nevelőket alkalmaztak
-a gyermekek kilenc órát dolgozhattak 16 éves korukig
-létrejönnek az első óvodák, noha Teleki Blanka törekvéseit nem kíséri egyértelmű rokonszenv
-a jó családból származó lány zongoraleckéket vesz
-az igazi szerelem kevés volt
-a házastársi kötelesség teljesítésében kívánatos volt, hogy a férj kecseivel éldessen
- Balatonfüreden igazi leányvásár volt
azaz
A gőzhaladású korszellem korában a hangászkárok a Kossuth-téren jelzik az erkölcsök csinosodását, ahol a parasztok hátára is veres dolmányt szabnak az ütlegvirtuóz gyaloghajdúk zajlik az arszlánok és delnők közt a társasági élet. Fényes nevű idegenek, félvérmágnások brillíroznak nyugdíjas katonatisztekkel és nemtelen honoráciorokkal. Hamuzsírfőzdéje révén a szolnoki polgár adóaránylag kap tűzifát. A Felber-féle csákógyár az egész osztrák birodalmi vasas vitézeket ellátja födelékkel. Komoly sikereket ért el mostanság a selyemtenyésztő részvénytársaság, amely egy szedertelepre épült, melyben a szép a hasznossal czélszerűsítve párosítva van. A két millió hernyó termeli a legfinomabb sálselymet. A piacok és vásárok biztonságáért a fő piaczbíró felel. A város hajdúi, a muskatérosok sem tétlenek. Szolnokon a gyár-és gyarmatáru czikkek honszerte a legolcsóbban kaphatni. A kisalföldi kocsisok sok gondot okoznak a tanácsnak, e kicsapongó ifjakat ugyanis nehéz dolog kellő fegyelemben és rendben tartani. A tanács munkáját segíti az árvagondnok és a két lámpagyujtogató. A női kedély finomítására semmi gond nincsen, az anyai hivatásróli oktatmány, mint szempirító dolog, száműzve, de a divat bolondságai annál buzgóbban terjesztve. Páratlan csínű színháza eléggé látogattatik, mert az unalmas téli estékben a vagyonosabb családoknak egyéb tennivalójuk nincsen.
Pazar képanyag. Litográfák, metszetek, rézkarcok, színes nyomatok. A kötet a család bemutatásával kezdődik (család, házasság, anyaság, a gyermekkor, szerelem, fizetett szerelem alcímekkel) A ruha és test fejezet tartalmazza a következő alcímeket: Az öltözködés, férfi-női, a szépség kellékei, a tisztaság fél siker, egészség, betegség, divatos gyógymódok. A lakás és kényelem fejezet szól a lakásokról, bútorokról, parkokról. Az étel és asztal gyűjtőcím pedig a kenyér, a táplálkozás rendje, a magyar konyha, beszerzés és raktározás, italok és dohányzás kérdéseivel foglalkozik. Időtöltés és szórakozás, Vallás és hitélet, a munka világa, ország és utazás, kormányzat és közigazgatás, társadalmi rend és intézmények, főváros születik – kérdései folytatják a reprezentatív munkát.
A kiadó
A Hétköznapi élet című sorozat új kötetében annak az időszaknak – az 1825 és 1848 közötti éveknek – a hétköznapjaiba kapunk bepillantást, amelyet reformkorként szokás emlegetni. A korszak legkiterjedtebb hatású közszereplője gróf Széchenyi István volt, aki változásokat kezdeményezett a mindennapi élet csaknem minden területén, és a nyugat-európai viselkedési minták, szokások elterjesztésében, a magyar nyelv hatókörének kiterjesztésében vagy a közlekedés korszerűsítésében senki máshoz nem mérhető eredményeket ért el.
A szerző, Fábri Anna történész szót ejt a korabeli Magyarország családjairól, öltözködéséről, lakásairól, ételeiről-italairól, szórakozásairól, vallásáról, munkakörülményeiről, kormányzásáról, társadalmi rendjéről vagy a főváros életéről. Az olvasmányosan megírt szöveget korabeli idézetek és mintegy 250 illusztráció gazdagítja, a pontosabb eligazodást pedig időrendi áttekintés és irodalomjegyzék segíti.
Utószó:
Wesselényi tollából
Párizs este igazán tündérvároshoz hasonló, s első látásra meglepő és elvakító. A remek világítás, az ízléses fényes boltok, a széles, szabad utcák két oldalán meseszerű, ragyogó látványt nyújtanak. L'Hotel des Princes-be szállottunk meg. Széchenyi nagyon szép lakosztályban, én egy kis szobácskában. ‒ Mindjárt útiruháinkban a Palais Royalba menénk. Itt az első pillantás a velencei Márkus-térre emlékeztet, de több fénnyel, ízléssel és élettel. A legnemesebb szellemi termékektől s a legszükségesebb használati cikkektől, a leghiúbb élvek s a legkeresettebb divatárukig minden található itt. Tudományos egyletek, olvasótermek, kávéházak, melyekben kizárólag politizálnak, játékbarlangok, kéteshírű korcsmák, a legelőkelőbb emberek s a legaljasabb csőcselék rikító ellentétben vannak itt együtt
„Ma D’Auvergne-el (Széchenyi Haushofmeister-jével)dissertálék nagyon hosszan politikáról. Egy szakács szájából következő-ket kelle hallanom: csak is a gazdaság felvirágoztatásábans a földmíves osztály előnybe részesítésében van az államigaz ereje. Ott, hol az ipar a manufactura s a kereskedelem azagricultura rovására emelkednek s ez a társadalmi osztály (aföldmíves) amaz (a kereskedő) alatt áll, tönkre megy a nemzetigaz cselekvő ereje. Az oly ország, mely existenciájának táplálékátnem belsejéből, hanem idegenből veszi, nem independenstöbbé, más natioktól függ s így létele bizonytalan, Róma is csakaddig volt igazán nagy, a míg konzuljait is az eke mellől hívta védelmére.Bécs 300.000 kardforgató polgárt tud előállítani s 3000munka által erőssé vált izmus falusi ember az egész halom susztertés szabót szét tudná kergetni. Róma óriási nagy volt és sajátsúlya alatt omlott össze, mert voltak jó törvényei naggyá lenni, denem nagynak maradni. Anglia is, kultúrában és nagyságban tánmár igen magasra hágott, de törvényhozói elég bölcsek valánakneki oly törvényeket adni, melyek nemcsak erőteljesen növekvőifjúságához, de hatalmas férfikorához is mérten elegendők valának.Az ˝o szemében – úgymond – legméltóbb existencia az önérzetáltal megédesített bírása és jó felhasználása, egy saját munkával,becsületesen megszerzett vagyonnak, azért is nem cserélnéfel sorsát egyikkel sem azon nagyméltóságú fecsérlőkével, kiknagyobb részt, egy érdem nélkül kapott vagyont gondtalanulelprédálnak. Ez az ember szakács és K. herceg szolgálatában volt.Ott, hol a rangsorozat nem pénz s nem egy nehány rongyos kutyabőrszerint megy, a moralis világban, d’Auvergne bizonyárainkább a herceg és K. még kuptájának is igen rossz lenne.”
Meghökkentően erényes lélek és útirajz , ami a zsibói bölény (Wesselényi Miklós” tollából fakad, dejszen panaszkodik is a testi erejéről közismert szerző, hogy el vagyon hízva nagyon. A vékony füzet minden oldalán átragyog az édesanyjához való feltétlen ragaszkodás. Keretét a kötetnek Széchenyivel való, sokszor ellentmondásos viszonya fogja egybe. A feltétlen odaadás váltakozik fenntartásokkal. Széchenyit nagyformátumú férfinak mondja, de nem hallgatja el, hogy a bortól estvére néha összeakad a lába a mi Stefinknek. Az útirajz írója sokszor szorong. Fél az erdélyi közvélekedéstől, amely úgy fogja fel barátságukat, mint egy gazdag nagyúr kegyét egy szegény ördöggel szemben.A sokszor megváltoztatott útiterv szerint nemcsak Párizst és Londont látogatták volna meg, hanem az USA-t is. Ez azonban elmaradt.Wesselényit nemcsak a lovak és lovardák, egy-egy kanca marja érdekli, de élénken részt vesz a kártyában és vadászatokon is, s hajlamait a szépnem iránt sem titkolja. Számomra a legérdekesebb, amit az európaiságról vall Goethe és Schiller kapcsán.
2009. május 1., péntek
Én is Kovács vagyok!
Az enyészpont művészete
Avagy én is Kovács vagyok!
430 oldalon át gótika,
gótikus regény nélkül
Magyar turistacsoport a Louvre-ban. Megilletődötten járják a termeket. Itt vannak a vidéki Kovácsék is, akik évek óta spóroltak a költséges utazásra. A körséta végén a csoportot kalauzoló idegenvezető így szól:- És akinek még bármilyen művészettörténeti problémája volna, kérdezze meg nyugodtan.Kovácsné keze izgatottan lendül a magasba:- Tessék mondani, mitől olyan fényes itt a padló?
A gótika
Hogyan lehetséges, őrmester elvtárs, hogy ezt a bazi nagy gépet el tudják rabolni? Úgy, tizedes elvtárs, hogy megvárják, amíg fölszáll, s amikor ilyen pici lesz, akkor rabolják el.
Corvina Kiadó
"A művészet a létezés legendája és nem tükre, a realitás kifejezése és nem birtoklása - állítás és nem saját tulajdon." (Hauser Arnold)
Vigyázz, ebből kollokválni fogsz!
Timur Link
Roppant figyelemre méltó, hogy a matematika után nem sokkal az európai festészetben is megjelent a nulla, s azonnal úr lett. A művészettörténészek úgy tartják, hogy Giotto (1266-1337) fedezte föl a perspektívát. A reneszánsz tette kötelezővé. Lényege az enyészpont. Az a képzeletbeli pont a képen, amelyben a látvány a nullába fut, és ott elenyészik. Természetesen addig is tudták az emberek és a festők, hogy az előttünk álló ház nagyobbnak látszik az utca végén lévőnél, de lényegtelennek, sőt, értelmi csalódásnak tekintették. Bizonyára ismerték a régi rendőrviccet: Hogyan lehetséges, őrmester elvtárs, hogy ezt a bazi nagy gépet el tudják rabolni? Úgy, tizedes elvtárs, hogy megvárják, amíg fölszáll, s amikor ilyen pici lesz, akkor rabolják el.
A régebbi műveken ábrázolt alakok szent térben jelentek meg. Arányaik, színeik az örök rendhez, a kozmoszhoz igazodtak. Akár csak a mai gyermekrajzokon. A fáraó is azért nagyobb alattvalóinál, mert ő a földi isten. A bayeuxi faliszőnyeg készítői ne tudták volna, hogy mekkora hajókon keltek át a normann lovagok Angliába? De nem akartak lemenni a viccbeli rendőrök szintjére.
Az enyészpont bevezetése egyenlő a mű deszakralizálásával, mert azt jelenti, hogy transzcendens dimenziót fizikaira, optikaira cseréljük. Nem csak a kép került ki a szentség köréből, hanem a szemlélő is, hiszen a mű enyészpontja egyúttal kijelöli az innenső oldalon a közönség nézőpontját, mi több, helyzetét is – szintén az optikai, tehát a fizikai térben.(Czakó Gábor)
A XII. század elejétől a társadalom átalakulásával és a gazdaság fellendülésével a kultúra is virágzásnak indul. Súlypontja a kolostorokból, uralkodói és főúri udvarokból a népesedő városokba tevődik át. Egyházi és lovagi kultúra mellett polgári kultúra alakul ki. Ezek alapja továbbra is a vallás, de a korai középkor misztikus, a túlvilágra összpontosuló gondolkodását a földi élet, a valóság felé forduló, racionális szemlélet váltja fel. Az emberek látóköre kitágul.
(By© Rajkó Félix
Egy ritka női név: Lajos.
Ezt a mondatot akkor fogod majd megérteni, amikor már késő lesz.)
A Corvina Kiadó grandiózus vállalkozása a gótikus képző és építészettörténet bemutatásra vállalkozott. Csak ott tesz kitérőt- irodalmilag-ahol ez indokolt, mint például Giotto, és Dante kapcsolatánál. Egy pillantás erejéig mi is szerepelünk a kötetben, Tino di Camaino magyarországi Mária síremléke kapcsán. Totálisnak nevezhető áttekintés. Hisz nemcsak a katedrálisokkal, székesegyházakkal foglalkozik a rendkívül színvonalas kötet, de vázákkal, festményekkel, festett üvegekkel, szószékekkel, feliratokkal, szignókkal, önarcképekkel, síremlékekkel, festett baldachinokkal, gótikus szobrokkal, apszisokkal, mozaikokkal, üvegfestéssel, freskókkal, freskóciklusokkal, a Vasari-féle híres Giotto életrajzzal, középkori műhelyekkel, sekrestyékkel, miniatúrákkal, szakrális és világi ötvösművészetekkel egyaránt.
A várak és magánpaloták bemutatása pedig csak csokireszelék a habostortán.
Földrajzilag is színes a palettája a kötetnek, mondhatni perspektívája van. A valaha barbárnak tartott, mára azonban a legkreatívabbnak mondott művészettörténeti korszakot bemutató, enciklopédikus értékű szakmunka kispórólja az elméleti, hosszú bevezetőt. Konkrét példák sokaságán át tárgyalja azonban kimerítően a gótikát.
Párizs mellől indulunk, ahol Szent Dénes elsétált a levágott fejével, s borzalmak helyett vár bennünket Sugar apát hagyatéka, a Saint Denis hagyatéka.A róla elnevezett váza elemzése után egy igaz nagyágyú és elemzése következik, a párizsi Notre Dame, most tudjuk csak értékelni igazán Quasimodo akrobatamutatványait. A chartre-i székesegyház láthatjuk végre Krisztust, mint bírót.(a múltkor igen szigorú volt velem, de szabadlábon védekezem- Rajkó Félix). A Saint Chapelle katedrálisában vár bennünket Krisztus töviskoronája és a lángoló gótika. És már ott is állhatunk a reimsi katedrális előtt. És még csak a 47.oldalon járunk. Egy újabb Notre-Dame vár bennünket, de ezúttal Laonban, egy eleve bazilikálisnak tervezett remekével, s a nagy durranás a harmadik Notre Dame: ezúttal Amiens-ben.
Lábjegyzet: Mi a közös Poe, Strindberg, Lovecraft, Blixen, Dagerman, Bowie, Freddie Wadling, Inger Edelfeldt, Neil Gaiman és Mare Kandre művészetében? Valamennyien tudatosan írtak olyan szövegeket, amelyek az 1700-as években Angliában Horace Walpole, Ann Radcliffe és mások által létrehozott gótikus hagyományhoz kapcsolódnak.”
Mi gótika és miben tér el a rémromantikától és a rémtörténetektől? Hogyan néz ki ma a gótika hagyománya? És hogyan befolyásolta az olyan kulturális termékeket – az irodalmon kívül -, mint a film, képregény, rock, hardrock, punk, gothrock, szerepjáték, számítógépes játék stb.?
Ezekre a kérdésekre kaphattunk választ Mattias Fyhr egésznapos előadásából, amit a témában írt könyveire alapozott.
Lovecraft a temetőben adott randevút a barátnőjének. Hát, ízlés dolga.
Mattias Fyhr a könyvében négy svéd regényt részletesen is elemez. Közülük az egyik egy ifjúsági regény, ami 1982-ben jelent meg. A szerző Inger Edelfeldt, a címe Juliane och jag (Juliane és én). A könyvből később film is készült. Az elemzésből nemcsak az derül ki, hogy a regény kiváló, hanem az is, hogy Inger Edelfeldt jól ismeri a gótikus irodalmat.
Nem maradhat ki a kötetből a bécsi, kölni, prágai, magdeburgi székesegyház sem, külön fejezet kap a ciszterci gótika, majd a nagy angliai katedrális elemzése és képanyaga következik. A spanyol gótikával másik fejezet foglalkozik. Itt kérdezi meg nevemben Lakhész Szókratésztől, hogy miért talált kincs a fejfájás, de hát a Tőkét is kiadták képregényben, s Batman is csak Szent Sebestyént majmolja.
Nyilván a legterjedelmesebb fejezet az itáliai gótikával foglalkozik. Pisano, Cambio, Jacopo Torriti, Cimabue, Duccio, az arisztokratikus Simone Martini és az isteni Giotto. Már csak könnyed levezetés a Limbourgh fivérek realista miniatúrái.
Harcászati és védelmi szempontból jön a slusszpoén: a fénis-i vár, és II. Frigyes dél-itáliai magánerődítményei -tiszteltetem a Védelmi Minisztert, volt munkatársa: Timur Link.(a szerk.)
A nemzetközi kapcsolatok, a keresztes háborúk és a növekvő hatósugarú kereskedelem révén egyre szélesebb rétegek ismerkednek meg távoli országok jobbára magasabb kultúrájával, aminek hatása minden téren érvényesül.
A tudományok a vallás tanításaira épülnek. Művelői kizárólag papok, szerzetesek. Ők foglalják össze a hittudomány és a hét szabad művészetből (grammatika, logika, retorika, aritmetika, geometria, zene, asztronómia) összetevődő bölcselet tanításait az ún. skolasztika tanrendszerébe. Ebben helyet kapnak római írók mellett a főként arab közvetítésscl megismert antik görög tudósok és filozófusok, elsősorban Arisztotelész gondolatai, művei is. A tudományok fejlesztésében és terjesztésében a kolostori és káptalani iskolák helyett a XI. század végétől sorra alakuló, részben hittudományos és bölcseleti, részben jogi és orvosi egyetemeknek van döntő szerepe. Ezeken papok mellett egyre népesebb világi, részben polgári értelmiség nevelődik. Ez is elősegíti a városokban új, magas színvonalú polgári kultúra kialakulását.
A mezőgazdaság és az ipar fejlődését gyakorlati találmányok és felfedezések mellett Bizáncból és az araboktól átvett ismeretek, eljárások és szerkezetek segítik. Döntő jelentőségű a puskapor feltalálása és a tűzfegyverek elterjedése a XIV. század második felében. Ez a hadviselés és a katonai szervezet átalakulásához, a hadiépítészet fejlődéséhez vezet. Hatása az élet minden területén jelentkezik.
A gótika sokrétű, belső ellentmondásoktól és ellentétektől feszülő gazdag világát, a társadalom alapvető változásait az irodalom és a képzőművészetek is tükrözik.
A kor irodalmában vallásos költészet és próza mellett megjelennek a lovagregények, regényes történeti krónikák, virágzik a lovagi szerelmes költészet, amelyet követ a polgári verselés. A kor irodalmának legkimagaslóbb egyénisége, a polgári gondolat legteljesebb kifejezője a firenzei Dante Alighieri(1265-1321).
A képzőművészetek, szobrászat és festészet szervesen kapcsolódnak az építészethez, de a kor folyamán fokozott jelentőséget nyernek az építészettől független, önálló alkotások, így a táblaképek is. A formanyelv továbbra is kötött. Az ábrázolás korábbi, sematikus merevsége azonban fokozatosan feloldódik. A szimbolikus ábrázolásmód helyett az eseményeket elbeszélő és az érzéseket kifejező, a természet megfigyeléseiről tanúskodó, valósághűbb művészet fejlődik ki.
A híres "Lovas" a bambergi székesegyház belsejében. Föltehetően a Szent György-téma egy 1235-ben készült német változata, bár az egyik hagyomány szerint III. Konrád császárt, a másik szerint a magyar Szent Istvánt ábrázolja. Ez a lovasszobor a román kori szobrászat dekoratív értékeivel a gótika expresszív humanizmusát állítja szembe.
A gótikus szobrászat kiemelkedő emlékei Franciaországban a párizsi, Chartres-i, Reims-i, Amiens-i székesegyházak gazdag szobordísze; a burgundiai késő gótikus legjelesebb mesterének, Claus Sluternek főműve a Mózes-kút Dijonban: Németországban Magdeburg, Bamberg és Naumburg székesegyházainak szobrai és a faszobrászat alkotásai, a szárnyasoltárok. Ezek egyik legnagyobb késői mestere Veit Stoss Itáliában a kor kiemelkedő művészegyénisége Niccolo Pisano, fő műve a pisai Battistero szószéke, amely arányaiban és formálásmódjában az antik római művészet erős hatását mutatja.
(http://209.85.129.132/search?q=cache:xJDVZTBCtYoJ:www.sulinet.hu/eletmod/hogyantovabb/tovabbtanulas/elokeszito/muveszettortenet/5het/index5.html+g%C3%B3tika&cd=3&hl=hu&ct=clnk&gl=hu&lr=lang_enlang_hulang_delang_itlang_es)
Arnold Schönberg úgy érezte, el kell törölnie a tonalitást a zeneszerzésben, és ez, legalábbis számára, lehetségessé vált azáltal, hogy kifejlesztette a tizenkét hangú skála technikáját. Később akadémikusabb követői bebizonyították, hogy ezzel a módszerrel nagyon könnyű hagyományos dallamokat írni. Még később John Cage megtehette, hogy egy C-dúr hármashangzat fűrész-zúgás mellett szóljon, mivel addigra a hármashangzatról másképpen gondolkodtak - nem mint valami zenei szükségszerűségről, hanem mint egy hangról, amely éppen annyira érdekes, mint bármelyik másik hang.
By© Rajkó Félix
www.corvinakiado.hu
corvina@lira.hu
Giulia Marrucchi– Elena Nesti– Cristina Sirigatti
Gótikus művészet
A kötet a gótikus művészettel foglalkozik, megszületésétől (amely Franciaországhoz köthető) kibontakozásáig és Európa-szerte való elterjedéséig.
A könyv bemutatja a legnevezetesebb, Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban található építészeti emlékeket (katedrálisokat, templomokat, világi épületeket). Emellett szemléletes képet kapunk a XII-XIV. század festészetéről, szobrászatáról és iparművészetéről, valamint a kor fontosabb művészeinek gazdag életpályájáról is.
Avagy én is Kovács vagyok!
430 oldalon át gótika,
gótikus regény nélkül
Magyar turistacsoport a Louvre-ban. Megilletődötten járják a termeket. Itt vannak a vidéki Kovácsék is, akik évek óta spóroltak a költséges utazásra. A körséta végén a csoportot kalauzoló idegenvezető így szól:- És akinek még bármilyen művészettörténeti problémája volna, kérdezze meg nyugodtan.Kovácsné keze izgatottan lendül a magasba:- Tessék mondani, mitől olyan fényes itt a padló?
A gótika
Hogyan lehetséges, őrmester elvtárs, hogy ezt a bazi nagy gépet el tudják rabolni? Úgy, tizedes elvtárs, hogy megvárják, amíg fölszáll, s amikor ilyen pici lesz, akkor rabolják el.
Corvina Kiadó
"A művészet a létezés legendája és nem tükre, a realitás kifejezése és nem birtoklása - állítás és nem saját tulajdon." (Hauser Arnold)
Vigyázz, ebből kollokválni fogsz!
Timur Link
Roppant figyelemre méltó, hogy a matematika után nem sokkal az európai festészetben is megjelent a nulla, s azonnal úr lett. A művészettörténészek úgy tartják, hogy Giotto (1266-1337) fedezte föl a perspektívát. A reneszánsz tette kötelezővé. Lényege az enyészpont. Az a képzeletbeli pont a képen, amelyben a látvány a nullába fut, és ott elenyészik. Természetesen addig is tudták az emberek és a festők, hogy az előttünk álló ház nagyobbnak látszik az utca végén lévőnél, de lényegtelennek, sőt, értelmi csalódásnak tekintették. Bizonyára ismerték a régi rendőrviccet: Hogyan lehetséges, őrmester elvtárs, hogy ezt a bazi nagy gépet el tudják rabolni? Úgy, tizedes elvtárs, hogy megvárják, amíg fölszáll, s amikor ilyen pici lesz, akkor rabolják el.
A régebbi műveken ábrázolt alakok szent térben jelentek meg. Arányaik, színeik az örök rendhez, a kozmoszhoz igazodtak. Akár csak a mai gyermekrajzokon. A fáraó is azért nagyobb alattvalóinál, mert ő a földi isten. A bayeuxi faliszőnyeg készítői ne tudták volna, hogy mekkora hajókon keltek át a normann lovagok Angliába? De nem akartak lemenni a viccbeli rendőrök szintjére.
Az enyészpont bevezetése egyenlő a mű deszakralizálásával, mert azt jelenti, hogy transzcendens dimenziót fizikaira, optikaira cseréljük. Nem csak a kép került ki a szentség köréből, hanem a szemlélő is, hiszen a mű enyészpontja egyúttal kijelöli az innenső oldalon a közönség nézőpontját, mi több, helyzetét is – szintén az optikai, tehát a fizikai térben.(Czakó Gábor)
A XII. század elejétől a társadalom átalakulásával és a gazdaság fellendülésével a kultúra is virágzásnak indul. Súlypontja a kolostorokból, uralkodói és főúri udvarokból a népesedő városokba tevődik át. Egyházi és lovagi kultúra mellett polgári kultúra alakul ki. Ezek alapja továbbra is a vallás, de a korai középkor misztikus, a túlvilágra összpontosuló gondolkodását a földi élet, a valóság felé forduló, racionális szemlélet váltja fel. Az emberek látóköre kitágul.
(By© Rajkó Félix
Egy ritka női név: Lajos.
Ezt a mondatot akkor fogod majd megérteni, amikor már késő lesz.)
A Corvina Kiadó grandiózus vállalkozása a gótikus képző és építészettörténet bemutatásra vállalkozott. Csak ott tesz kitérőt- irodalmilag-ahol ez indokolt, mint például Giotto, és Dante kapcsolatánál. Egy pillantás erejéig mi is szerepelünk a kötetben, Tino di Camaino magyarországi Mária síremléke kapcsán. Totálisnak nevezhető áttekintés. Hisz nemcsak a katedrálisokkal, székesegyházakkal foglalkozik a rendkívül színvonalas kötet, de vázákkal, festményekkel, festett üvegekkel, szószékekkel, feliratokkal, szignókkal, önarcképekkel, síremlékekkel, festett baldachinokkal, gótikus szobrokkal, apszisokkal, mozaikokkal, üvegfestéssel, freskókkal, freskóciklusokkal, a Vasari-féle híres Giotto életrajzzal, középkori műhelyekkel, sekrestyékkel, miniatúrákkal, szakrális és világi ötvösművészetekkel egyaránt.
A várak és magánpaloták bemutatása pedig csak csokireszelék a habostortán.
Földrajzilag is színes a palettája a kötetnek, mondhatni perspektívája van. A valaha barbárnak tartott, mára azonban a legkreatívabbnak mondott művészettörténeti korszakot bemutató, enciklopédikus értékű szakmunka kispórólja az elméleti, hosszú bevezetőt. Konkrét példák sokaságán át tárgyalja azonban kimerítően a gótikát.
Párizs mellől indulunk, ahol Szent Dénes elsétált a levágott fejével, s borzalmak helyett vár bennünket Sugar apát hagyatéka, a Saint Denis hagyatéka.A róla elnevezett váza elemzése után egy igaz nagyágyú és elemzése következik, a párizsi Notre Dame, most tudjuk csak értékelni igazán Quasimodo akrobatamutatványait. A chartre-i székesegyház láthatjuk végre Krisztust, mint bírót.(a múltkor igen szigorú volt velem, de szabadlábon védekezem- Rajkó Félix). A Saint Chapelle katedrálisában vár bennünket Krisztus töviskoronája és a lángoló gótika. És már ott is állhatunk a reimsi katedrális előtt. És még csak a 47.oldalon járunk. Egy újabb Notre-Dame vár bennünket, de ezúttal Laonban, egy eleve bazilikálisnak tervezett remekével, s a nagy durranás a harmadik Notre Dame: ezúttal Amiens-ben.
Lábjegyzet: Mi a közös Poe, Strindberg, Lovecraft, Blixen, Dagerman, Bowie, Freddie Wadling, Inger Edelfeldt, Neil Gaiman és Mare Kandre művészetében? Valamennyien tudatosan írtak olyan szövegeket, amelyek az 1700-as években Angliában Horace Walpole, Ann Radcliffe és mások által létrehozott gótikus hagyományhoz kapcsolódnak.”
Mi gótika és miben tér el a rémromantikától és a rémtörténetektől? Hogyan néz ki ma a gótika hagyománya? És hogyan befolyásolta az olyan kulturális termékeket – az irodalmon kívül -, mint a film, képregény, rock, hardrock, punk, gothrock, szerepjáték, számítógépes játék stb.?
Ezekre a kérdésekre kaphattunk választ Mattias Fyhr egésznapos előadásából, amit a témában írt könyveire alapozott.
Lovecraft a temetőben adott randevút a barátnőjének. Hát, ízlés dolga.
Mattias Fyhr a könyvében négy svéd regényt részletesen is elemez. Közülük az egyik egy ifjúsági regény, ami 1982-ben jelent meg. A szerző Inger Edelfeldt, a címe Juliane och jag (Juliane és én). A könyvből később film is készült. Az elemzésből nemcsak az derül ki, hogy a regény kiváló, hanem az is, hogy Inger Edelfeldt jól ismeri a gótikus irodalmat.
Nem maradhat ki a kötetből a bécsi, kölni, prágai, magdeburgi székesegyház sem, külön fejezet kap a ciszterci gótika, majd a nagy angliai katedrális elemzése és képanyaga következik. A spanyol gótikával másik fejezet foglalkozik. Itt kérdezi meg nevemben Lakhész Szókratésztől, hogy miért talált kincs a fejfájás, de hát a Tőkét is kiadták képregényben, s Batman is csak Szent Sebestyént majmolja.
Nyilván a legterjedelmesebb fejezet az itáliai gótikával foglalkozik. Pisano, Cambio, Jacopo Torriti, Cimabue, Duccio, az arisztokratikus Simone Martini és az isteni Giotto. Már csak könnyed levezetés a Limbourgh fivérek realista miniatúrái.
Harcászati és védelmi szempontból jön a slusszpoén: a fénis-i vár, és II. Frigyes dél-itáliai magánerődítményei -tiszteltetem a Védelmi Minisztert, volt munkatársa: Timur Link.(a szerk.)
A nemzetközi kapcsolatok, a keresztes háborúk és a növekvő hatósugarú kereskedelem révén egyre szélesebb rétegek ismerkednek meg távoli országok jobbára magasabb kultúrájával, aminek hatása minden téren érvényesül.
A tudományok a vallás tanításaira épülnek. Művelői kizárólag papok, szerzetesek. Ők foglalják össze a hittudomány és a hét szabad művészetből (grammatika, logika, retorika, aritmetika, geometria, zene, asztronómia) összetevődő bölcselet tanításait az ún. skolasztika tanrendszerébe. Ebben helyet kapnak római írók mellett a főként arab közvetítésscl megismert antik görög tudósok és filozófusok, elsősorban Arisztotelész gondolatai, művei is. A tudományok fejlesztésében és terjesztésében a kolostori és káptalani iskolák helyett a XI. század végétől sorra alakuló, részben hittudományos és bölcseleti, részben jogi és orvosi egyetemeknek van döntő szerepe. Ezeken papok mellett egyre népesebb világi, részben polgári értelmiség nevelődik. Ez is elősegíti a városokban új, magas színvonalú polgári kultúra kialakulását.
A mezőgazdaság és az ipar fejlődését gyakorlati találmányok és felfedezések mellett Bizáncból és az araboktól átvett ismeretek, eljárások és szerkezetek segítik. Döntő jelentőségű a puskapor feltalálása és a tűzfegyverek elterjedése a XIV. század második felében. Ez a hadviselés és a katonai szervezet átalakulásához, a hadiépítészet fejlődéséhez vezet. Hatása az élet minden területén jelentkezik.
A gótika sokrétű, belső ellentmondásoktól és ellentétektől feszülő gazdag világát, a társadalom alapvető változásait az irodalom és a képzőművészetek is tükrözik.
A kor irodalmában vallásos költészet és próza mellett megjelennek a lovagregények, regényes történeti krónikák, virágzik a lovagi szerelmes költészet, amelyet követ a polgári verselés. A kor irodalmának legkimagaslóbb egyénisége, a polgári gondolat legteljesebb kifejezője a firenzei Dante Alighieri(1265-1321).
A képzőművészetek, szobrászat és festészet szervesen kapcsolódnak az építészethez, de a kor folyamán fokozott jelentőséget nyernek az építészettől független, önálló alkotások, így a táblaképek is. A formanyelv továbbra is kötött. Az ábrázolás korábbi, sematikus merevsége azonban fokozatosan feloldódik. A szimbolikus ábrázolásmód helyett az eseményeket elbeszélő és az érzéseket kifejező, a természet megfigyeléseiről tanúskodó, valósághűbb művészet fejlődik ki.
A híres "Lovas" a bambergi székesegyház belsejében. Föltehetően a Szent György-téma egy 1235-ben készült német változata, bár az egyik hagyomány szerint III. Konrád császárt, a másik szerint a magyar Szent Istvánt ábrázolja. Ez a lovasszobor a román kori szobrászat dekoratív értékeivel a gótika expresszív humanizmusát állítja szembe.
A gótikus szobrászat kiemelkedő emlékei Franciaországban a párizsi, Chartres-i, Reims-i, Amiens-i székesegyházak gazdag szobordísze; a burgundiai késő gótikus legjelesebb mesterének, Claus Sluternek főműve a Mózes-kút Dijonban: Németországban Magdeburg, Bamberg és Naumburg székesegyházainak szobrai és a faszobrászat alkotásai, a szárnyasoltárok. Ezek egyik legnagyobb késői mestere Veit Stoss Itáliában a kor kiemelkedő művészegyénisége Niccolo Pisano, fő műve a pisai Battistero szószéke, amely arányaiban és formálásmódjában az antik római művészet erős hatását mutatja.
(http://209.85.129.132/search?q=cache:xJDVZTBCtYoJ:www.sulinet.hu/eletmod/hogyantovabb/tovabbtanulas/elokeszito/muveszettortenet/5het/index5.html+g%C3%B3tika&cd=3&hl=hu&ct=clnk&gl=hu&lr=lang_enlang_hulang_delang_itlang_es)
Arnold Schönberg úgy érezte, el kell törölnie a tonalitást a zeneszerzésben, és ez, legalábbis számára, lehetségessé vált azáltal, hogy kifejlesztette a tizenkét hangú skála technikáját. Később akadémikusabb követői bebizonyították, hogy ezzel a módszerrel nagyon könnyű hagyományos dallamokat írni. Még később John Cage megtehette, hogy egy C-dúr hármashangzat fűrész-zúgás mellett szóljon, mivel addigra a hármashangzatról másképpen gondolkodtak - nem mint valami zenei szükségszerűségről, hanem mint egy hangról, amely éppen annyira érdekes, mint bármelyik másik hang.
By© Rajkó Félix
www.corvinakiado.hu
corvina@lira.hu
Giulia Marrucchi– Elena Nesti– Cristina Sirigatti
Gótikus művészet
A kötet a gótikus művészettel foglalkozik, megszületésétől (amely Franciaországhoz köthető) kibontakozásáig és Európa-szerte való elterjedéséig.
A könyv bemutatja a legnevezetesebb, Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban található építészeti emlékeket (katedrálisokat, templomokat, világi épületeket). Emellett szemléletes képet kapunk a XII-XIV. század festészetéről, szobrászatáról és iparművészetéről, valamint a kor fontosabb művészeinek gazdag életpályájáról is.
nolblog.hu » szobavankiado » bejegyzések
nolblog.hu » szobavankiado » bejegyzések
Blogkritika
Nívós könyvet hozott számomra a posta. Az Ad Librum kiadójától.
E-book, avagy válogatás a kortárs naplóírók munkáiból címmel.
Bialko László Gergő szerkesztésében mintegy 370 oldalon keresztül régi, és új ismerőseim sorait olvashattam örömmel.
Egyetértek a főszerkesztővel: Minden napló őszinte, még akkor is, ha magunkat akarjuk becsapni.
De mit kezdjen a kritikus, akit a főszerkesztő csap be?
Mert az előzetes írásbeli egyeztetés ellenére sem találni a nívós, olvasmányos, jól megszerkesztett kötetben Rajkó Félix, Dandy Waarhool, Timur Link, Marlon Brandy, Link Floyd, Szasa Kolesznyikov egyetlen kötőszavát sem. Biztos nem tűnt fel neki, hogy az Amerikai Népszava Irodalmi Kerekasztalánál csalfa trillákat hangásztam olykor.
Körömre nézés és reklám után visszajövünk
Török Szultán
Blogkritika
Nívós könyvet hozott számomra a posta. Az Ad Librum kiadójától.
E-book, avagy válogatás a kortárs naplóírók munkáiból címmel.
Bialko László Gergő szerkesztésében mintegy 370 oldalon keresztül régi, és új ismerőseim sorait olvashattam örömmel.
Egyetértek a főszerkesztővel: Minden napló őszinte, még akkor is, ha magunkat akarjuk becsapni.
De mit kezdjen a kritikus, akit a főszerkesztő csap be?
Mert az előzetes írásbeli egyeztetés ellenére sem találni a nívós, olvasmányos, jól megszerkesztett kötetben Rajkó Félix, Dandy Waarhool, Timur Link, Marlon Brandy, Link Floyd, Szasa Kolesznyikov egyetlen kötőszavát sem. Biztos nem tűnt fel neki, hogy az Amerikai Népszava Irodalmi Kerekasztalánál csalfa trillákat hangásztam olykor.
Körömre nézés és reklám után visszajövünk
Török Szultán
2009. február 3., kedd
1945
David Stafford: Végjáték, 1945
Gold Book Kiadó
A háború első áldozata az igazság, s soha nem fejeződik be azzal, hogy kitűzik a fehér zászlót.
A híres egyetemi professzor (Stafford) már korábban nagy port kavart fel, amikor azt állította, hogy Churchill megvesztegette Franco tábornokait, hogy biztosítsa Spanyolország kimaradásáét a II. világháborúból. Mostani könyve legalább ennyi izgalmat rejt magában.
http://archiv.nyugatijelen.com/1999/1999%20oktober/okt.%2029%20pentek/PDF/4.pdf
Kerekes Tamás
Amerikai Népszava
www.nepszava.com
Most a II. világháború utolsó fázisával foglalkozik 500 oldalas könyvében. Mint írja, a háborúk soha nem érnek véget a harcok befejezésével, és a katonai győzelem önmagában nem garantálja a békét. Kissé emlékeztet engem ez a szituáció a Valahol Európában c. filmmel, amiből megtudható, hogy a fegyverek lassan hallgatnak el, a polgári lakosságnak egyszerre megküzdenie az éhínséggel, járványokkal, hajléktalansággal és ezer más problémával, amit egy fehér zászló kitűzése sehol sem oldott meg Európában. A sebesültek folyamatosan halnak meg, és a hajléktalanok fedelet keresnek. A szülők elvesztett gyermekeik után kutatnak a romok között, a családok és barátok kétségbeesett módon próbálnak újraegyesülni. A legyőzött seregek katonáira hosszú hetek, hónapok várnak a hadifogolytáborokban, sok esetben egy távoli országban. A győztesek kezében a kard nem válik egy csapásra ekeszervvá. Vadásznak az ellenség vezetőire, konfrontálódnak azokkal, akik folytatni akarják a harcot, és keményen küzdenek az új rend bevezetéséért. A béke csak ezután következhet. Mert a békéhez több kell, mint a konfliktus hiánya, és sokkal nehezebb felépíteni, mint romba dönteni a városokat. A győzelem napja (1945. május 8.) félrevezető: katonai szemszögből, hisz a harcok sok helyen még ezután is folytak. Ám, ahol a konfliktus véget ért, a szövetséges katonák ott sem dobhatták félre a fegyvereiket, hogy egy kiadós ünneplés után hazatérhessenek. Épp ellenkezőleg, a legtöbbjük számára a győzelem napja csupán egy rövid szünet voltv a folyamatos egyenruha-viselésben és fegyveres szolgálatban. 1945-ben a háború utóhatásai ugyanolyan megterhelőnek bizonyultak, mint maguk a harcok.Több millió ellenséges katona elhelyezése; a fosztogatások, a tüntetések és a céltalan erőszak mielőbbi felszámolása. Az alapszolgáltatások-elektromosság, gáz, víz, szennyelvezetés-visszaállítása. A tönkretett utak, vasútvonalak és telefonhálózatok megjavítása. Az európai arany és műkincskészlet nagyszabású fosztogatásának megállítása. És még a béke szó jelentése egyértelmű: egyesek kimerültek, másikuk örül, hogy túlélte a háborút, de a másik az idealizmusát vesztette el. A dokumentumregény valódi és fiktív szövetséges katonák szemszögéből ábrázolják az erőfeszítéseket. A legmegrázóbb a számomra azonban a Claus Stauffenberg ezredes családjával történt események leírása volt. Gyakorlatilag a rokonok is polgári hadifoglyok voltak a Wermacht kezében, s bármikor halálbüntetés várt rájuk.
Soha nem olvastam ilyen totális, részletes, jól dokumentált összefoglalót arról, hogy a második világháborúban a berlini bunker elfoglalása korántsem jelentette a katonai és polgári erőfeszítések végét.
Olaszországban a legnagyobb sikert David Stafford skót történésznek a D-nap: visszaszámlálás című könyve aratta. A mű a `leghosszabb nap-ot`eleveníti fel a vezetőknek (Churchill, De Gaulle, Sztálin, Hitler) és azoknak a szempontjából, akik az első vonalban egyszerű katonaként, civilként harcoltak Európa felszabadításáért - írta a Corriere della Sera című milánói napilap. Szerepel a könyvben Glenn Dickin lövész, a 2400 kanadai egyike, akit egy repesz ölt meg a normandiai Fontaine-Henry temploma mellett. Hazájában testvéreinek minden elsőszülött fia az ő nevét viseli, és róla nevezték el Saskatchewanban a Dickin-tavat is.
Stafford könyvének fő forrásai a visszaemlékezések és a személyes levelezések. A mű egyik szereplője, Bill Tucker ejtőernyős már az 1943-as salernói partraszállást is átélte, amikor húszéves veteránként Normandiában harcolt a 82. hadosztály tagjaként. `A nevelés, amit a hadosztálynál kaptam, felbecsülhetetlen segítséget jelentett számomra, valahányszor nehéz munkát kellett elkezdenem és végigvinnem` - írta.
A könyvben azok is helyet kaptak, akik a maguk területén előkészítették a sikeres hadműveleteket: a rejtjelfejtők, illegális újságok írói, szerkesztői. Például Peter Moen, a legnagyobb illegális norvég lap főszerkesztője, akit a nácik elfogtak és börtönbe vetettek. Moan fogva tartása minden napján lejegyzett egy WC-papírra egy gondolatot. Halála és a háború után találták meg ezeket a feljegyzéseket a cellafal résében.
A katalán Juan Pujol a szövetségeseknek dolgozott Garbo fedőnéven, ugyanakkor beépült a németekhez is, akik Arabelként tartották számon. Az volt a feladata, hogy elhitesse a náci vezetőkkel: a partraszállás Normandiában csak megtévesztő manőver lesz, az igazit északabbra hajtják végre. Pujol 1944 decemberében magas brit kitüntetést kapott, majd eltűnt. 1984-ben tűnt fel ismét, amikor Fülöp, Edinburgh-i herceg köszönetet mondott neki azért, hogy hozzájárult a szövetségesek győzelméhez. `Garbo` 1988-ban halt meg Caracasban.
Természetesen nem hiányozhat a francia ellenállás sem, melynek tagjai a nagy nap előtt feszülten várták, mikor hangzik fel a rádióban Paul Verlaine Őszi sanzon című verse. Az ellenállók tudták, hogy ha a vers az `automne`(ősz) szóig eljut, közel a támadás időpontja.
1944. június 5-én Winston Churchill brit miniszterelnök táviratban közölte Joszif Sztálin szovjet vezetővel, hogy éjszaka megindul a hadi gépezet, ötezer hajóval és 11 ezer repülővel. Ugyanezen a napon Dwight D. Eisenhower tábornok, valószínűleg a balszerencse elűzésére, megfogalmazott egy másik telegramot: `Partraszállóinknak nem sikerült megvetniük a lábukat. Elrendeltem a visszavonulást.`Elküldésére szerencsére nem lett szükség.
http://209.85.129.132/search?q=cache:AaCeVz0t6coJ:www.mult-kor.hu/cikk.php%3Farticle%3D5647+David+Stafford&hl=hu&ct=clnk&cd=21&gl=hu&lr=lang_hu
A kiadó:
Ha az európai győzelem napjával zárjuk le a II. világháború európai részét – ahogy azt a legtöbben teszik –, akkor csak részben meséljük el a történetet. Egy háború nem akkor ér véget, amikor az utolsó lövések is eldördülnek. A legyőzött haderők katonái még hosszú ideig hadifoglyok maradnak, a sebesültek folyamatosan halnak meg, szülők kétségbeesetten keresik elveszett gyermekeiket, a győztesek pedig hozzálátnak az ellenséges vezetők felkutatásának, hogy biztosítsák a hosszan tartó békét.A Végjáték, 1945-tel a népszerű történész, David Stafford betömi a II. világháborúval kapcsolatos ismereteinken tátongó lyukat, és megmutatja, hogy a legtöbb ember számára az európai győzelem napja csupán röpke szünetet jelentett az események áradatában, és hogy a borzalmak és nehézségek még jóval azután is tartottak, hogy a szövetségesek elfogadták a náci Németország feltétel nélküli kapitulációját. Stafford naplókra, levelekre, személyes vallomásokra és visszaemlékezésekre támaszkodva zseniális módon szövi bele a mindennapi emberek életét a katonai és politikai vezetők machinációiba, hogy nyomon kövesse azokat a finom eseményeket, melyek a háború végső lezárásához, Hitler és Mussolini halálához, Buchenwald és Dachau felszabadításához, a szövetségesek és a Vörös Hadsereg versenyfutásához vezettek. Közben olyan figyelemre méltó férfiakkal és nőkkel találkozunk, mint Robert Ellis, az Olaszországban harcoló fiatal amerikai katona, aki megpróbálja megőrizni lelke épségét a csata brutalitásai közepette. Robert Reid, a George Patton hadseregével utazó középkorú haditudósító. Reginald Roy, a holland partoknál sokáig kitartó náci csapatok ellen küzdő kanadai katona, vagy Francesca Wilson, aki egy segélyszervezet munkatársaként elszántan próbál enyhíteni mindazon a szenvedésen, amit a háború hozott a kontinensre.A kritikusok által is méltatott Végjáték, 1945 lenyűgöző történelmi elbeszélés – a modern világ alakításában nagy szerepet játszó, három zűrzavaros hónap lebilincselő története.A SZERZŐDavid Stafford számos könyvet írt a hírszerzésről és a második világháborúról: Camp X, Roosevelt and Churchill: Men of Secrets, Spies Beneath Berlin, Secret Agent: The True Story of the Special Operations Executive és Tíz nappal a normandiai partraszállás előtt. A Kanadai Külügyi Intézet igazgatóhelyettese volt, jelenleg pedig az Edinburghi Egyetem II. Világháborús Kutatási Központjának kutatási igazgatója
Gold Book Kiadó
A háború első áldozata az igazság, s soha nem fejeződik be azzal, hogy kitűzik a fehér zászlót.
A híres egyetemi professzor (Stafford) már korábban nagy port kavart fel, amikor azt állította, hogy Churchill megvesztegette Franco tábornokait, hogy biztosítsa Spanyolország kimaradásáét a II. világháborúból. Mostani könyve legalább ennyi izgalmat rejt magában.
http://archiv.nyugatijelen.com/1999/1999%20oktober/okt.%2029%20pentek/PDF/4.pdf
Kerekes Tamás
Amerikai Népszava
www.nepszava.com
Most a II. világháború utolsó fázisával foglalkozik 500 oldalas könyvében. Mint írja, a háborúk soha nem érnek véget a harcok befejezésével, és a katonai győzelem önmagában nem garantálja a békét. Kissé emlékeztet engem ez a szituáció a Valahol Európában c. filmmel, amiből megtudható, hogy a fegyverek lassan hallgatnak el, a polgári lakosságnak egyszerre megküzdenie az éhínséggel, járványokkal, hajléktalansággal és ezer más problémával, amit egy fehér zászló kitűzése sehol sem oldott meg Európában. A sebesültek folyamatosan halnak meg, és a hajléktalanok fedelet keresnek. A szülők elvesztett gyermekeik után kutatnak a romok között, a családok és barátok kétségbeesett módon próbálnak újraegyesülni. A legyőzött seregek katonáira hosszú hetek, hónapok várnak a hadifogolytáborokban, sok esetben egy távoli országban. A győztesek kezében a kard nem válik egy csapásra ekeszervvá. Vadásznak az ellenség vezetőire, konfrontálódnak azokkal, akik folytatni akarják a harcot, és keményen küzdenek az új rend bevezetéséért. A béke csak ezután következhet. Mert a békéhez több kell, mint a konfliktus hiánya, és sokkal nehezebb felépíteni, mint romba dönteni a városokat. A győzelem napja (1945. május 8.) félrevezető: katonai szemszögből, hisz a harcok sok helyen még ezután is folytak. Ám, ahol a konfliktus véget ért, a szövetséges katonák ott sem dobhatták félre a fegyvereiket, hogy egy kiadós ünneplés után hazatérhessenek. Épp ellenkezőleg, a legtöbbjük számára a győzelem napja csupán egy rövid szünet voltv a folyamatos egyenruha-viselésben és fegyveres szolgálatban. 1945-ben a háború utóhatásai ugyanolyan megterhelőnek bizonyultak, mint maguk a harcok.Több millió ellenséges katona elhelyezése; a fosztogatások, a tüntetések és a céltalan erőszak mielőbbi felszámolása. Az alapszolgáltatások-elektromosság, gáz, víz, szennyelvezetés-visszaállítása. A tönkretett utak, vasútvonalak és telefonhálózatok megjavítása. Az európai arany és műkincskészlet nagyszabású fosztogatásának megállítása. És még a béke szó jelentése egyértelmű: egyesek kimerültek, másikuk örül, hogy túlélte a háborút, de a másik az idealizmusát vesztette el. A dokumentumregény valódi és fiktív szövetséges katonák szemszögéből ábrázolják az erőfeszítéseket. A legmegrázóbb a számomra azonban a Claus Stauffenberg ezredes családjával történt események leírása volt. Gyakorlatilag a rokonok is polgári hadifoglyok voltak a Wermacht kezében, s bármikor halálbüntetés várt rájuk.
Soha nem olvastam ilyen totális, részletes, jól dokumentált összefoglalót arról, hogy a második világháborúban a berlini bunker elfoglalása korántsem jelentette a katonai és polgári erőfeszítések végét.
Olaszországban a legnagyobb sikert David Stafford skót történésznek a D-nap: visszaszámlálás című könyve aratta. A mű a `leghosszabb nap-ot`eleveníti fel a vezetőknek (Churchill, De Gaulle, Sztálin, Hitler) és azoknak a szempontjából, akik az első vonalban egyszerű katonaként, civilként harcoltak Európa felszabadításáért - írta a Corriere della Sera című milánói napilap. Szerepel a könyvben Glenn Dickin lövész, a 2400 kanadai egyike, akit egy repesz ölt meg a normandiai Fontaine-Henry temploma mellett. Hazájában testvéreinek minden elsőszülött fia az ő nevét viseli, és róla nevezték el Saskatchewanban a Dickin-tavat is.
Stafford könyvének fő forrásai a visszaemlékezések és a személyes levelezések. A mű egyik szereplője, Bill Tucker ejtőernyős már az 1943-as salernói partraszállást is átélte, amikor húszéves veteránként Normandiában harcolt a 82. hadosztály tagjaként. `A nevelés, amit a hadosztálynál kaptam, felbecsülhetetlen segítséget jelentett számomra, valahányszor nehéz munkát kellett elkezdenem és végigvinnem` - írta.
A könyvben azok is helyet kaptak, akik a maguk területén előkészítették a sikeres hadműveleteket: a rejtjelfejtők, illegális újságok írói, szerkesztői. Például Peter Moen, a legnagyobb illegális norvég lap főszerkesztője, akit a nácik elfogtak és börtönbe vetettek. Moan fogva tartása minden napján lejegyzett egy WC-papírra egy gondolatot. Halála és a háború után találták meg ezeket a feljegyzéseket a cellafal résében.
A katalán Juan Pujol a szövetségeseknek dolgozott Garbo fedőnéven, ugyanakkor beépült a németekhez is, akik Arabelként tartották számon. Az volt a feladata, hogy elhitesse a náci vezetőkkel: a partraszállás Normandiában csak megtévesztő manőver lesz, az igazit északabbra hajtják végre. Pujol 1944 decemberében magas brit kitüntetést kapott, majd eltűnt. 1984-ben tűnt fel ismét, amikor Fülöp, Edinburgh-i herceg köszönetet mondott neki azért, hogy hozzájárult a szövetségesek győzelméhez. `Garbo` 1988-ban halt meg Caracasban.
Természetesen nem hiányozhat a francia ellenállás sem, melynek tagjai a nagy nap előtt feszülten várták, mikor hangzik fel a rádióban Paul Verlaine Őszi sanzon című verse. Az ellenállók tudták, hogy ha a vers az `automne`(ősz) szóig eljut, közel a támadás időpontja.
1944. június 5-én Winston Churchill brit miniszterelnök táviratban közölte Joszif Sztálin szovjet vezetővel, hogy éjszaka megindul a hadi gépezet, ötezer hajóval és 11 ezer repülővel. Ugyanezen a napon Dwight D. Eisenhower tábornok, valószínűleg a balszerencse elűzésére, megfogalmazott egy másik telegramot: `Partraszállóinknak nem sikerült megvetniük a lábukat. Elrendeltem a visszavonulást.`Elküldésére szerencsére nem lett szükség.
http://209.85.129.132/search?q=cache:AaCeVz0t6coJ:www.mult-kor.hu/cikk.php%3Farticle%3D5647+David+Stafford&hl=hu&ct=clnk&cd=21&gl=hu&lr=lang_hu
A kiadó:
Ha az európai győzelem napjával zárjuk le a II. világháború európai részét – ahogy azt a legtöbben teszik –, akkor csak részben meséljük el a történetet. Egy háború nem akkor ér véget, amikor az utolsó lövések is eldördülnek. A legyőzött haderők katonái még hosszú ideig hadifoglyok maradnak, a sebesültek folyamatosan halnak meg, szülők kétségbeesetten keresik elveszett gyermekeiket, a győztesek pedig hozzálátnak az ellenséges vezetők felkutatásának, hogy biztosítsák a hosszan tartó békét.A Végjáték, 1945-tel a népszerű történész, David Stafford betömi a II. világháborúval kapcsolatos ismereteinken tátongó lyukat, és megmutatja, hogy a legtöbb ember számára az európai győzelem napja csupán röpke szünetet jelentett az események áradatában, és hogy a borzalmak és nehézségek még jóval azután is tartottak, hogy a szövetségesek elfogadták a náci Németország feltétel nélküli kapitulációját. Stafford naplókra, levelekre, személyes vallomásokra és visszaemlékezésekre támaszkodva zseniális módon szövi bele a mindennapi emberek életét a katonai és politikai vezetők machinációiba, hogy nyomon kövesse azokat a finom eseményeket, melyek a háború végső lezárásához, Hitler és Mussolini halálához, Buchenwald és Dachau felszabadításához, a szövetségesek és a Vörös Hadsereg versenyfutásához vezettek. Közben olyan figyelemre méltó férfiakkal és nőkkel találkozunk, mint Robert Ellis, az Olaszországban harcoló fiatal amerikai katona, aki megpróbálja megőrizni lelke épségét a csata brutalitásai közepette. Robert Reid, a George Patton hadseregével utazó középkorú haditudósító. Reginald Roy, a holland partoknál sokáig kitartó náci csapatok ellen küzdő kanadai katona, vagy Francesca Wilson, aki egy segélyszervezet munkatársaként elszántan próbál enyhíteni mindazon a szenvedésen, amit a háború hozott a kontinensre.A kritikusok által is méltatott Végjáték, 1945 lenyűgöző történelmi elbeszélés – a modern világ alakításában nagy szerepet játszó, három zűrzavaros hónap lebilincselő története.A SZERZŐDavid Stafford számos könyvet írt a hírszerzésről és a második világháborúról: Camp X, Roosevelt and Churchill: Men of Secrets, Spies Beneath Berlin, Secret Agent: The True Story of the Special Operations Executive és Tíz nappal a normandiai partraszállás előtt. A Kanadai Külügyi Intézet igazgatóhelyettese volt, jelenleg pedig az Edinburghi Egyetem II. Világháborús Kutatási Központjának kutatási igazgatója
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
